Mindenki szolgája

Mesteri Gáncs Aladár kis termetű, halk szavú, szelíd ember volt, aki kissé énekelve prédikált. Külső adottságait tekintve nem volt figyelmet felkeltő jelenség. Ráadásul nem is élt hosszú életet, mindössze 44 évesen halt meg, fiatal özvegyet és három kis árva gyermekeket hagyva maga után, akik közül a legidősebb is csupán 12 éves volt akkor. Azonban akármennyire jelentéktelennek tűnik a fakuló fényképeken alakja, bármennyire is rövid élet adatott neki, aktív kora hiába távolodott a történelem évszázadnyi messzeségébe, hatása a mai napig elevennek mutatkozik. Megmaradt gondolatait érdemes ma is szem előtt tartania mindenkinek, aki Istennel való személyes kapocslatot keres és ápol, vagy azon munkálkodik, hogy erre mások is rátaláljanak. Ezért született ez a honlap, melyen hagyatékát szerettük volna széles körben elérhetővé tenni. Kívánjuk, hogy minden itt böngésző gazdagodhasson általa!

„Ő volt a mai magyar evangélikus lelkésznemzedék legegyetemesebb lelkipásztora. Nem külső tényezők tették azzá. Kenyérkereső hivatala az emberi tekintélymérlegen könnyűnek találtatott volna. A termete igénytelen volt, az egyénisége visszahúzódó, háttérben maradni szerető. Mégis az ország papja volt.” (Túróczy Zoltán, 1935.)